Nyelv

Metélőhagyma

metelohagymaA hagymafélék az északi féltekén általánosan előforduló növények. A metélőhagymát egyesek a Földközi-tenger vidékéről származtatják, mások szerint Közép-Ázsia az őshazája. Jelenleg Európán és Ázsián kívül már Észak-Amerikában is termesztik.

Jellegzetesen hagymaszagú, lágy szárú növény, hengeres cső alakú, zöld levelekkel. Gyökérzete majdnem kizárólag szívógyökerekből áll, melyek a talaj mélyebb rétegeibe nem hatolnak be. A közönséges vöröshagymától eltérően – amely az először fejlődő gyökerek pusztulása után ismét gyökereket képez, azaz kétszer fejleszt gyökeret – hagymáján nem figyelhető meg gyökérváltás. A virágzati kocsány mindig levéltelep, csak tőálló levelei vannak. A gázcserenyílások kissé besüllyednek a felszínen, ami a hagyma jó szárazságtűrő képességére utal.

 

Környezeti igénye

Hidegtűrő növény. Magjai 3-4 °C-on csírázásnak indulnak, később 15-20 °C-on is gyorsan fejlődik: Levélzete kemény, száraz teleken károsodhat, de a növény ekkor sem pusztul ki. A hagymafélék közül a metélőhagyma tűri legjobban a hideget.

Kisebb árnyékban és gyenge fényben is termeszthető, tehát alacsony fényigényű. A szélsőséges viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodik: tűző napon is jól termeszthető.

Erősen száraz, csapadékhiányos éghajlaton is megmarad. Őse kevés csapadékú vidékről származik, szárazságot jól tűrő növény. Az Alföldön a száraz, meleg nyarakat is jól átvészeli. Gyakori szedésekor öntözéssel lehet gyorsítani a fejlődését. Az egészen szélsőséges talajtípusok kivételével minden talajon termeszthető. Közömbös vagy gyengén lúgos talajokon érzi jól magát, a túlságosan savanyú kémhatásúakat nem kedveli. Jó hozamot termékeny, megfelelő táperőben levő, jó szerkezetű és vízgazdálkodású területeken várhatunk.

Évelő volta miatt telepítés előtt ajánlatos alaposan feltölteni tápanyaggal a talajt. Viszonylag alacsony a foszfor- és a káliumigénye, kevéssel több nitrogénnel dúsabb levélzet fejlődik.

 

Termesztése

Magról vagy tőosztással, az év bármelyik szakaszában szaporítható. Ősszel vagy tavasszal telepítik általában. A talaj-előkészítésnél vegyük figyelembe, hogy több évig egy helyben marad. Aprómorzsás talajszerkezetet kíván. Tőosztására az ősz a kedvezőbb.

Szeptember végére, októberre készítsük elő számára a talajt. Tavaszi telepítése márciusban esedékes. A töveket ásóval emeljük ki, majd a sarjak számának megfelelően szétszedjük és elültetjük, de többesével is hagyhatjuk.

Magról egyszerűbben szaporítható, különösen márciusban, mert ekkor a talajban mindig van annyi nedvesség, amennyi a keléshez elegendő. Nyári vetésekor a kelésig öntözéssel tartsuk nedvesen a talajt, és ne hagyjuk cserepesedni.

Bármilyen tenyészterületet választhatunk számára. Elhelyezhetjük sorban vagy csomókban. A sortávolság 15-20 cm, azon belül a növények sövényszerűen egymás mellett is lehetnek.

Az évközi munka a gyomtalanítás. Esetenként öntözni is lehet, de nem feltétlen szükséges. Magfogáskor a teljes érés előtt szedjük le a magszárakat, majd utószárítás után csépeljük ki. Teljes érésben nagy veszteséggel lehet a magot betakarítani, mert könnyen pereg. Ősszel a megmaradt, elszáradt magszárakat és elhervadt leveleket vágjuk le.

Régóta foglalkoznak hajtatásával. A töveket ősszel, a fagyok előtt földlabdával együtt szedjük fel, és pincében, hűvös helyen tároljuk. Bármikor hozzákezdhetünk hajtatásához. Cserépbe vagy más edénybe ültessük el a töveket, majd öntözzük meg és vigyük meleg, világos helyre, pl. ablakba, fűtött fólia alá. 20 °C körüli hőmérsékleten néhány hét múlva szedésre alkalmas lombot fejleszt. Túlöntözésétől óvakodjunk, különben a hagymák elrothadnak. A 10 cm-nél hosszabb leveleket tőből vágjuk le és használjuk fel. Egy évadban kétszer, legföljebb háromszor szedhető.

 

Felhasználása

Mind szabad földön, mind hajtatáskor díszítő hatása is figyelmet érdemel, üde zöld színével télen a lakásban is szép.

Régi kultúrnövény, már a középkorban is termesztették. Jellegzetes ízét a hagymaolaj adja. Ez az éterikus olaj elfogyasztása után a bőr pórusain kiválik, ezért aki hagymát eszik, jellegzetes hagymaszagot áraszt.

Régóta ismert vértisztító és érelmeszesedést lassító hatása (csökkenti a vér koleszterinszintjét és a vérrögképződést). Újabban egyre többet foglalkoznak bakteriad hatásával, amelyet leggyorsabban a szájüregben és a garatban fejt ki, de bélbetegségek ellen is kiváló. A Földközi-tenger környékén, a skandináv országok lakóihoz hasonlóan, gyakran fogyasztanak hagymát betegségmegelőzés céljára. Étrendjükben nagyon fontos helyet foglal el a metélőhagyma, amelyet egész télen cserépben nevelnek az ablakban. A leveleket levágva újra hajtanak.